Kedves férfiak!
Lehet, hogy fáj a következő megállapítás, de azért olvassátok el. Szerintem sok esetben eléggé elkényeztet benneteket a sors és nem vagytok eléggé hozzászokva a gyűrődésekhez. Természetesen tiszetelet a kivételnek. Nem gondolom, hogy manapság egy nőt kevesebb stressz érne, mint a férfiakat, és lám, a statisztikák szerint mi jobban bírjuk, pedig minket tartanak a gyengébbik nemnek. Hogy is van ez? Ha az input hasonló, az output viszont különböző,akkor a hiba csak az ti készüléketekben van. Tessék csak szétnézni egy kicsit a házatok táján: Sportolok rendszeresen? (Az elfoglalt családanyák és üzletasszonyok sem sajnálják a fáradságot, és sokszor még hullafáradtan is eljárnak edzésre.) Nem könnyebb-e lezöttyeni a tv elé a fotelbe söröcskével a kézben, mint egy jót sétálni, vagy focizni a gyerekkel? Cigi? Alkohol? Szűrővizsgálatok? stb. Igazán nem akarok senkit megsérteni, de talán Ti magatok vagytok elsősorban felelősek saját magatokért, fiúk! Úgyhogy mindent bele, mert különben tök uncsi lesz nélkületek a nyugdíjasklubban.

Kedve Lulu!

Úgy érzem finoman szólva is általánosítasz, amikor a férfiakról van szó. Rengeteg férfit ismerek, aki munka meg család mellett is szakít arra is időt, hogy sportoljon. Az Orczy-kertbe -ahova én is futni járok- rengeteg férfit látok rendszeresen, akik szintén edzeni járnak oda, nőt csak elvétve. Viszont sok nő-ismerősöm van, aki az egész napi ülőmunka után annyi mozgást enged meg magának, hogy a cukrászdáig vagy a fagyizóig elsétáljon. De persze ismerek sportos nőket, és lustulásra hajlamos férfiakat, ez nem nem kérdése.
Viszont az már igen, hogy a férfiak felé sokkal több elvárás van, mint egy nő felé. Számukra ciki, ha nem jutnak feljebb a munkahelyi szamárlétrán, vagy ha nem tudják "tiszteségesen eltartani a családot". És közben mindenhonnan zúdul rájuk, hogy ők "rosszak", ők a családon belüli erőszak forrásai, hatalomra törőek, érzéketlenek, bezzeg a nők, azok aztán mind empatikusak, harmóniára és megegyezésra törekszenek stb. Na ez, ami miatt az átlag férfi élete jóval stresszesebb, mint az átlag nőé.

@lulu:
Szia Lulu!

Na akkor itt kellene tisztázni egy két dolgot, hogy Te is érezd, hogy ez nem egészen így van. Most már ott tartok, hogy el kell mennem ebből az országból amíg tehetem, mert nem sok értelme van itt élni, akik itt számítanak az a felső 10000, a Budapesten élők és a NŐK. Mi férfiak sehol nem vagyunk. És ezt kezdem észrevenni egyre jobban így 30 évesen is. Te láttál egyetlen egy reklámot, felhívást, vagy éppen bármit is, hogy egy férfinak is el kellene mennie szűrővizsgálatra, mert a mellrák, a méhnyakrák, és a többi szörnyű betegség amik kifejezetten Nőket érintenek, szűrését ontja a média! Ugye, Ugye. Aztán nekem nincs feleségem, gyermekem, engem senki nem szolgál ki, és senki nem kényeztet el, csak mert ilyen is van, csak Ti nők erről tudomást sem vesztek, hiszen állítólag Ti dolgoztok, Ti végzitek a házimunkát, és Ti nevelitek a gyerekeket, mi még kellünk egyáltalán? Nem hiszem, én még vidéki is vagyok, hát ott meg aztán minden van, csak jólét nem. Szóval Aki férfi, még megteheti, és tud is beszél nyelveket, és van is kedve, el ebből az országból oda, ahol mi is számítunk. És Kedves LULU soha nem ütöttem meg egy nőt sem, nem is akarok. Mert mi agresszívak is vagyunk mielőtt elfelejteném. De élni szeretnék, akkor is, ha bemenve az orvosi rendelőbe mi vagyunk azok, akikkel nem kell foglalkozni, mert érezhetően más egy Nő elbírálása, mint egy férfié. Ugye Te is nézel TV-t. Ja nem dohányzom, nem iszom alkoholt, de cserébe 250 - 300 orát dolgozom, ami még egy háziasszonynak munka mellett is becsületére válna, a házimunkát is beleszámítva, ha viszont így van, akkor már nem itt, hanem ott, ahol a NŐI társadalom is felnőtt, és nem csak magával foglalkozik, hiszen a média, és a társadalom gondolkodása szerint a NŐ a minden itt Magyarországon, csak, hogy Általánosítsak egy kicsit én is, hát OK, Legyen, de én ebben nem szeretnék részt venni. Sok sikert , LULU. Neked, mint hullafáradt NŐ-nek.

Kedves Lulu!
Nos ami az élvezeti cikkeket illeti, az kimaradt az életemből. A sport a munkám miatt szükséges, és kötelező, de ami a férfiakat illeti Én inkább nem mennék nyugdíjas otthonba! Ha unatkoztok, ha nem! A fiatal srác mindent belead fiatalon, hogy elnyerje tetszését szíve választottjának. A költség már itt igen magas (nem pénzügyi költségre gondolok.) Ha sikerrel jár, az ő feladata a család eltartása, a nőé az összetartása. Valóban itt a nő szerepe nehezebb, fontosabb. A férfi ilyenkor már tudatilag beszűkül. A forrásokat keresi, s a meglevőket bővíteni akarja. Ez nyílván újabb költségekkel jár. A sport ugyan karban tartja a férfi szervezetét, de csak akkor, ha nem kell létszükséges dolgokról ( napi háromszori étkezés, min 6 órai alvás) lemondania.A kávé napjainban nem élvezeti cikk. Mi magyar férfiak azt hiszem ott tartunk, hogy a család fenntartáshoz szükséges források kibővítésében feláldozzuk saját egészségünket párjaink, és utódaink érdekében. Nem érzem magam mártírnak, de a források egyre szűkösebbek, erőfeszítéseink egyre hiábavalóbbak. Én személy szerint nem szeretném megérni az 50.-ik születésnapomat. Sőt! Ott tartok, hogy utódot sem akarok már! Nem tudom biztosítani az egészséges fejlődését.